Élőhelye:
Általában köves területen élnek, esetenként dús növényzetben.

Leírása
A testük felső fele barna, szürke vagy világos barna, hasuk fehér. Szemeik és füleik körül fehér a bundájuk. Füleik nagyok, farkuk hosszú és szőrtelen. Jól megfigyelhetőek a farkon a pikelyek, melyek gyakran töredezettek. Testük 9-13cm, melyhez ugyanekkora farok tartozik. Hátuk oldalán nemesszőrök vannak, és ezekből tüskeszőrők állnak ki, ezek a védekezésül szolgálnak.

Viselkedése:
Hasonlóan viselkedik, mint a házi egér, azaz küzd az élelemért és a territóriumáért. Ettől függetlenül nem agresszív állatok, ha veszélyt észlelnek, felborzolják a szőrüket, hogy nagyobbnak látszódjanak. Ugyanakkor gyakran közösségekben él, melyekben több egércsalád él együtt, többnyire az élelemforráshoz közel. Előnyben részesítik a növényi eredetű táplálékot, de semmit sem vetnek meg. A nap kora reggeli s késő délutáni, illetve esti szakaszában a legaktívabbak. Fontos tudnivaló továbbá, hogy nagyon könnyen megijednek, s ha egyszer megijednek, akkor nagyon bizalmatlanok hosszú ideig. Ha nem ijesztjük meg őket, akkor nagyon szelídek, s nem is harapnak. Tiszta állatkák, főleg ha kapnak homokozót, amit WC-nek használnak.

Szaporodása:
A vemhesség 6-7 hétig tart, s egy alkalommal legfeljebb 5 kicsi születik, de leggyakrabban 2-3. Mivel ez az idő lényegesen hosszabb, mint a többi egérféle vemhességi ideje, ebből következik, hogy a kicsik sokkal fejlettebbek is. Sok esetben nem csupaszok, kevésbé igénylik anyjuk melegítését, s nem vakok. A természetben főleg tavasszal és nyáron szaporodnak. Minden szaporodási időszakban több almot nevelnek fel. A nevelés elsősorban a nőstény feladata, a hím többnyire csak őrködik, viszont ha több nőstény van a fészekben, akkor megosztják egymás között az anyaságot, azaz együtt nevelik fel a kicsiket. A hímek körülbelül 6 hetes korukban válnak ivaréretté. Általában 3 évet élnek.

Tartása:
Tartásuk igen egyszerű. Két példány tökéletesen jól érzi magát egy 30l-es terráriumban, amit elegendő hetente tisztítani. Ingerszegény környezetben hajlamosak a depresszióra, ezért kell nekik mókuskerék, vagy egy elágazó gally amiért nagyon hálásak lesznek. Mindenképpen szükségük van egy búvóhelyre, hiszen éjszakai állatok lévén szeretnek elbújni nappal. Etetésük is könnyű, a boltokban kapható rágcsálóknak való magvakat kiegészítve zöldséggel, gyümölccsel, esetleg száraz kenyérrel igazán jól fogják magukat érezni. Fontos, hogy ne nagyon fogjuk meg őket a farkuknál fogva, mert ha valami megijeszti őket, akkor megpróbálnak menekülni, s a farkuk pikkelyes része könnyen a kezünkben maradhat. Ez a baleset azért is történhet meg könnyen, mivel ezek az állatkák a többi kereskedelmi forgalomban lévő rágcsálónál félénkebbek és kevésbé szelídek, sőt gyakran harapnak. Ha kivesszük őket, mindenképpen nagyon óvatosan kell bánni velük, s vigyázni, hogy ne tudjanak megszökni. Ez egyébként a lakhely kialakításánál is fontos, ugyanis hatalmasat tudnak ugrani, és hihetetlen kis réseken is kiférnek. Ha megszöknek, ami sajnos nem ritka, akkor nagy valószínűséggel egy szűk, meleg és sötét helyre bújnak el, pl. a szekrény és a fal közé. Megfogásuknál is vigyázzunk a farkuk épségére.Ha teszünk be nekik homokozót akkor azt részesítik előnyben, így elég azt gyakrabban takarítani. Homokot minden állatkereskedésben lehet venni.

Forrás: Zahrim